Baráti körömben most már viszonylag sok gyerek van, közel hasonló korúak, és mint jó barátokhoz illik járnak a babaruhák körbe-körbe. Persze a kölcsönbe adott ruhát illik visszaadni, lehetőleg olyan állapotban, mint ahogy kaptuk. Lányom most érte el azt a kort, amikor már nem szívesen adok rá kölcsön kapott ruhát, vagy legfeljebb amikor olyan helyre megyünk, ahol nem lesz baja. (Ha valakinek nincs még gyereke, abban biztos felmerül, hogy miért? Mert elesik, csúszdázik, térden mászik és a ruha kiszakad. Az hogy leeszi az egy dolog, de egy nagy lyuk a nadrág térdén... Na azzal nehéz valamit is kezdeni.)
Nekünk 3 helyről voltak, vannak kölcsön ruháink, plusz ami saját. Ezeket valahogy meg kell különböztetni egymástól, mert észben tartani elég nehéz. Az ismerőseim több féle módszert használnak:
- egy füzetbe, táblázatba összeírják kitől, mit kaptak (én ezzel nem próbálkoztam, mert nagyon sokat kéne írni, és a babaruhákról sokféle adatot feljegyezni hogy később is meglehessen találni a tulajdonost)
- valamiféle jelet raknak a címkébe, és később ez alapján lehet válogatni (én főleg ezt használtam, itt csak akkor volt gond, ha a mosás során eltűnt a jel)
- lefényképezik a ruhákat (ezt csináltam/om, amikor nincs a ruhában címke)
Persze a gondos jelölgetés ellenére vannak olyan babaruhák, amelyekről fogalmam sincs, hogy kitől kaptuk. Ezeket összegyűjtöm, és reménykedem, hogy a tulajdonosa felismeri :-)
Ha érdekelnek további receptek, praktikák a háztartással kapcsolatban, keresd fel a www.haztartasipraktikak.hu oldalt.